Ápr. 11-én Kézdivásárhelyen Polgári Mozgalom alakult. Jelen volt Borsos Géza tanár, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságának és a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, továbbá a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom több markáns egyénisége, Tamás Sándor parlamenti képviselő és Török Sándor polgármester, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének ügyvezető elnöke. Borsos Géza elmondta: senki nem akar egységet bontani, de nem kell összetéveszteni az RMDSZ egységét a nemzetrész, a székelység cselekvési egységével. Dr. Fekete Károly állatorvos, a kézdivásárhelyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportjának vezéregyénisége vitaindítóként kérdéseket tett fel: az RMDSZ miért nem a szatmárnémeti kongresszus előtt szervezte meg az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát, Háromszék megyének miért van román prefektusa? Orbán Dezső, Torzsa József, Bartók Ferenc, dr. Dezső Dénes, Jancsó János, Jancsó Csilla, Göthér József szintén az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét marasztalta el. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget, a testület tagja lett: dr. Fekete Károly, Fekete Miklós, Göthér József, Laczkó Áron, dr. Dezső Dénes és Baka Valér. /Iochom István: Polgári Mozgalom alakult Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2003. április 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítását kezdeményező testületnek a hét végére tervezett kiegészítésén 37 jelölt van 12 helyre. A kiegészítésre a hétvégi udvarhelyi fórumon kerül sor. Erről Tőkés László nyilatkozott a Krónikának a hét végére tervezett Székelyudvarhelyi Fórum kapcsán. A 19 megválasztott tag között öten - Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - parlamenti képviselők. Helyet kapott még a testületben Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Csapó József és Király Károly volt szenátor, András Imre és Borsos Géza volt képviselő, valamint Bodó Barna, Gazda József, Kincses Előd, Nagy Pál, Katona Ádám, Kónya Ádám, Somai József és Wanek Ferenc is. /Gazda Árpád: Hárman egy helyre. Kiegészül a Kezdeményező Testület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2003. április 28.
A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. június 30.
Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2003. július 28.
Trianon óta az első Árpád-szobrot avatták fel júl. 26-án a felső-háromszéki Altorja községben. A két és fél méter magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából. A szoborállítás terve az egyesület elnökétől, Bokor Béla alpolgármestertől származik, aki erre az alkalomra jeles közéleti és egyházi személyiségeket hívott meg. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrég alakult Magyar Polgári Szövetség elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette dr. Zétényi Zsolt és Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagjai jöttek el. Az ünnepségen több száz helybeli és felső-háromszéki vett részt az altorjai katolikus templom mellett, a jelenlevőket Bokor Béla üdvözölte. A szobrot az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza és Tőkés László püspök leplezte le, ezután Jeszenszky mondott ünnepi beszédet, majd Tőkés László püspök szólt az egybegyűltekhez. Szász Jenő polgármester beszéde után az MVSZ elnökségi tagjai Rákóczi-emlékzászlót nyújtottak át Bokor Bélának. A közel háromórás ünnepség koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Bartos Lóránt: Trianon óta az első. Felavatták az Árpád-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./ Alig pár nappal a kézdivásárhelyi Kossuth-szobor avatása után júl. 26-án Altorján gyűlt össze több száz fős tömeg együtt ünnepelni Erdély egyetlen Árpád-szobrának a felállítását. Luka Medárd torjai kisiskolás a Honfoglalás című film betétdalát adta elő. A szobor jobb és bal oldalán hét székely ruhás lovas jelent meg, majd a himnusz hangjai mellett felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, az összmagyarság szimbólumát. Köszönetet mondtak Miholcsa József szobrászművésznek, akinek negyedik műalkotását avatták fel Torján. Bokor Béla elnök, az RMDSZ torjai szervezetének alelnöke kemény hangnemben ítélte el - szavait idézve - ,,a Markó-bandát, akik hitelüket veszítették, és megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől Temesvár hősét". Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bokor Béla felkérésére verset írt a szoborállító torjaiaknak. Az Árpád című verset maga a költő olvasta fel.. Tőkés László püspök hangsúlyozta: ,,Nagy jelentősége van annak, hogy Trianon óta az első Árpád-szobrot avatjuk fel itt, Altorján. Illesse elismerés ezért a szoborállítókat. Jó helyen áll ez a szobor, hiszen valamikor nem messze, Brassóban a Cenk tetején állott a millenniumi emlékmű, az Árpád-szobor." Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Mozgalom elnöke szólt hangsúlyozta, hogy a megmaradás egyetlen biztosítéka a kulturális autonómia az erdélyi magyarság részére, valamint a területi autonómia a Székelyföldnek. A szoboravatás a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /Iochom István: Árpád-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./
2003. augusztus 25.
Aug. 24-én millenniumi emlékparkot avattak Kisborosnyón. A Magyarok Világszövetségének képviseletében Borsos Géza alelnök mondott beszédet, és Gyáva népnek nincs hazája jeligével ékesített szövetségi zászlót adott át a falunak. Történelmi áttekintést nyújtott Boér Hunor muzeológus. Kisborosnyón 2002-ben felavatták a turulmadaras emlékművet. A millenniumi parkot Damó Gyula előterjesztése szerint a jövő évben tovább bővítik: újabb kopjafák, feliratos kőtömbök, fák és cserjék találnak otthonra.A kisborosnyói 48-as és világháborús emlékmű egyébként térplasztikai alkotásként is bármelyik modern nagyváros büszkesége lehetne. /Sylvester Lajos: Történelmi megállóhely Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
2003. szeptember 27.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa szeptemberi ülése alkalmával Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) nevében megkérte a küldötteket, hogy a közösségi együttakarás és a cselekvési egység alátámasztása érdekében foglaljanak állást a területi autonómia és a kettős állampolgárság kérdésében. Állásfoglalásuk ismertetését szept. 26-ra tervezték. A szept. 26-i válaszadás azonban elmaradt, mivel a TKT-tagok távolmaradása miatt nem tartottak küldöttgyűlést. Ellenben ugyanezen a napon Gyergyószentmiklóson dr. Csapó József Székelyföld - igény és cselekvés címmel ismertette a célkitűzések elérhetőségének útját. Előadását kötetlen beszélgetés követte. /Bajna György: Székelyföld - igény és cselekvés. Dr. Csapó József előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2003. november 17.
Gyergyócsomafalván, az értelmiségiek őszi találkozóján, nov. 15-én Frumósza, Pusztina és Gyergyócsomafalva, illetve a székelyföldi autonómia jövendőjéről beszélgettek A Frumószán tanító Vas Ibolya Emese, Kis Portik Irén néprajzkutató, Oláh Gál Elvira újságíró, Nyisztor Ilona néprajzkutató és előadóművész, Mirk Szidónia néprajzkutató, a Moldvai Magyarság szerkesztője vázolták a mai csángóföldi helyzetet. Az oktatás egyre javuló helyzete és a magyarságára mind jobban figyelő érdeklődése a magyar iskola iránt, biztató jelnek számíthat. Borsos Géza a székelyföldi autonómia-törekvések célkitűzéseivel ismertette meg a hallgatóságot. A NKÖM által támogatott rendezvényen sikert aratott az "élő népviselet-kiállítás", majd a közel 50 csángóföldi gyermek által bemutatott műsor. /Bajna György: Érdemes találkozás Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2003. november 18.
Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2003. december 2.
Szinte egy kezén megszámolhatja az ember azokat a határon túli magyar törvényhozási, önkormányzati képviselőket, akik kisebbségi helyzetben élni szoktak, élni mernek az anyanyelven való megszólalás jogával. Vajdaság tartományi parlamentjében Teleki Júlia és Bacskulin István képviselők szólalnak fel magyarul. Marosvásárhely városi tanácsában - ahol ráadásul abszolút többségben vannak a magyar képviselők - egyedül Ráduly Levente beszél anyanyelvén. Mindkét testületben több magyar képviselő van, akik nem élnek az anyanyelvhasználat természetes és törvényes jogával. Marosvásárhely városi tanácsa az RMDSZ képviselőinek egyetértésével nem alkalmaz tolmácsot és fordító berendezést, bár a törvény szerint erre lehetőség lenne. A magyar többségű Hargita megyei tanács ülésein korábban Bardóczy Csaba beszélt magyarul. Később Borsos Géza kezdeményezésére az RMDSZ képviselőcsoportja határozatot fogadott el, kötelezve tagjait anyanyelvük használatára. /Magyar képviseletet magyar nyelven! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 15.
Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2004. február 10.
A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2004. február 14.
Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 14.
A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2004. február 17.
Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2004. május 11.
Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. május 24.
Máj. 22-23-án kétnapos falunapokat tartottak az önálló települési státusát a megyésítéskor elvesztett Komollón. A hagyományteremtő szándékkal szervezett ünnepségen falutáblát is avattak. A háromszáz lelket számláló település végére 36 év hiány után falutábla került – hangsúlyozta Balla Barna helyi református lelkész. Máj. 22-én a Rétyi Kováts András Fúvószenekar közreműködésével Alszeg és Felszeg végére is felkerült a tábla. Balla Barna bejelentette, hogy a komollóiak egyesületet hoznak létre a falu közösségi életének felpezsdítése érdekében. Borsos Géza, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja Rákóczi-emlékzászlót adományozott az egyházközségnek. /(Ferencz): Kis közösség nagy ereje (Komolló). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
2004. június 8.
Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./
2004. június 17.
A Magyarság és a Kelet címmel jún. 1–6-a között rendezték meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten. A budapesti Magyarok Házában, a Kongresszusi Központban, illetve Ópusztaszeren, Pomázon és Tápiószentmártonban felváltva zajló programokra rányomta bélyegét a pénzhiány. A nyugatra szakadt magyarok anyagi hozzájárulása mentette meg az idei világkongresszust. A Kongresszusi Központban elhangzott nyitó beszédek idején Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke említette, hogy az anyagiak mellett a kitartásra is szükség van, és rámutatott: Erdély mentette meg az MVSZ–t, célozva ezzel arra, hogy az erdélyi Patrubány Miklós elnök eltökéltségének köszönhető, hogy még működik az MVSZ. Rácz Sándor, a Magyarok VI. Világkongresszusának fővédnöke a magyarság küldetéséről is beszélt, kiemelve az 56–os forradalom világméretű jelentőségét.. Patrubány után Törökország, Szíria, Kazahsztán és Korea nagykövetei is felszólaltak, de az eseményt nem tisztelte meg jelenlétével egyetlen magyarországi politikai vezető sem. Dr. Pungur József, az MVSZ Védnöki Testületének kanadai tagja tájékoztatott arról, hogy az angol nyelvű Magyar Enciklopédia első kötete nyomdakész állapotban van, és amely úttörő munka a magyarság értékeinek idegen nyelven történő, összefoglaló bemutatásában. Jún. 2-án, Budapesten megkezdődött "A magyarság és a Kelet" őstörténeti konferencia, az "Atilla" kulturális konferencia és az "In vivo" orvoskongresszus. Ugyanezen a napon ülésezett a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése, amely előkészítette a novemberi tisztújítást. Dr. Aradi Éva India–kutató és dr. Béres Judit humángenetikus nyitotta meg az őstörténeti konferenciát, amelynek első napján az Élettudományok szekció ülésezett. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. Pomázon, a Magyar Várban megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé az eseményeket. Az "In vivo" orvoskongresszuson értekeztek a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti– és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről. Jún. 4–én a Magyarság és a Nyugat címmel stratégiai konferencia kezdődött, ezt Borbély Imre, a Kárpát–medence Régió elnöke vezette. A plénum előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ–USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. Matavovszky Ádám és Kádár Dániel, az MVSZ USA–OT elnöke, illetve főtitkára és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tájékoztatták a küldöttgyűlést a magyar–magyar összefogásnak erről a szép példájáról. A Magyarok Világszövetsége USA–beli Országos Tanácsa olyan körülmények között szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács támogatását, amikor a magyar állam egyetlen fillért sem fordít ezen civil közképviseleti szervezet működésének biztosítására. A kettős állampolgárság megszavazásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés során a szükséges 200 ezer aláírásból a kongresszus napjáig 125 ezer gyűlt össze. /Princz Csaba: A Magyarok VI. Világkongresszusa már csak azért is sikertörténet, mert létrejött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./
2004. július 19.
Júl. 17-én Csomafalván tartotta választmányi ülését a Bocskai Szövetség. Közleményük szerint elfogadhatatlan, hogy az EU alkotmányában nem történik hivatkozás keresztény gyökerekre és nem szerepel a közösségek nemzeti autonómiához való joga. A választmány üdvözölte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megalakulását és bejelentette a Bocskai Szövetség csatlakozási szándékát. Megelégedéssel állapították meg, hogy sikerrel zárult az MVSZ-nek a kettős állampolgárság ügyében indított népszavazási kezdeményezése. Tekintettel arra, hogy a román-magyar alapszerződés lejárt, a választmány javasolja az alapszerződés módosítását „annak érdekében, hogy az alapszerződésbe foglaltasson az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseinek mindkét fél általi elismerése és támogatása" – tájékoztatott Borsos Géza. /(Bajna György): Bocskai Szövetség választmányi ülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2004. július 19.
Júl. 16-án a ferences templomban szentmisével kezdődött a XI. Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen, melyet gyermekeknek szerveztek. A megnyitóra Csángóföldről és a Gyergyói-medencéből érkeztek a résztvevők. A július 1-jén bevezetett vízumkötelezettség miatt Vajdaságból nem jöhettek, Kárpátaljáról pedig a körülményes határátkelés miatt késtek a gyerekek. Kassay Péter, a Szárhegyi Alkotóközpont igazgatója; Borsos Géza, a szervező alapítvány elnöke is köszöntötte a vendégeket. A táborozók megismerkedhetnek az agyagszobrászattal és a nemezeléssel is. /Bajna György: XI. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2004. szeptember 13.
A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2004. október 7.
Újabb nyílt levélben fordult a Hargita megyei önkormányzathoz Borsos Géza volt testületi tag, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke. Ezúttal az SZNT által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiáját célzó referendum kiírásával kapcsolatban a testület ülésén elhangzottakra reflektált, azt állítva, hogy a testület tagjait félrevezették: „Senki nem kérte Hargita Megye Tanácsát arra, hogy a ‘Székelyföld területi autonómiájáról’ írjon ki népszavazást”, a beadvány szerint, arról kellene megkérdezni Hargita megye lakóit, igénylik-e, hogy a parlament sarkalatos törvényt alkosson „Székelyföld Területi Közigazgatási Autonóm Régió létrehozásáról. Ugyanakkor akarja-e, hogy települése e régióhoz tartozzon?". Az aláíró szerint a beadványban javasolt szöveg a következő volt: Akarja-e Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását? Borsos Géza sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a testület vita nélkül söpörte le a kérdést a napirendről. /Újabb nyílt levél Hargita Megye Tanácsához. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2004. október 13.
Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 22.
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a gyergyószentmiklósi ülés programadó gyűlése volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely számba vette az eddigi eredményeket és az új eszközök lehetőségét. A következő lépéseket az államelnök elutasító véleménynyilvánítása ismeretében mérlegelik, valamint annak ismeretében, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Tariceanu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után „egy idegen kormány programjához igazította a saját, nemzettársai érdekében megfogalmazott elvárásait, és azt mondta, hogy csak azt az autonómiatörekvést támogatja, amely a román kormány programjában szerepel”. Ilyen körülmények között az SZNT szövetségesekre egyelőre nem számíthat. Az SZNT megszólította Románia államelnökét és miniszterelnökét, valamint Magyarország miniszterelnökét, arra kérve őket, vegyék fontolóra azt, hogy a székely népnek joga van az önrendelkezésre. Az SZNT az európai országok külügyi szolgálataihoz fordul, de a kérdést megoldani közvetlen tárgyalásokkal itthon kell. /Gál Éva Emese: „A székely népnek joga van az önrendelkezéshez”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2005. április 7.
Hibás szemlélet az erdélyi magyarságot azonos, homogén közösségnek tartani. A székely nép nap mint nap a közösségi diszkrimináció áldozata (központi költségvetés elosztása, privatizáció, utak állapota, egészségügyi alapok elosztása, gazdasági fejlesztés). A hatalommal szembeni tehetetlenségét kénytelen megélni (vagyonok visszaszolgáltatása, erdők pusztítása, románság térhódítása), az egypártrendszer továbbélését tapasztalja. Keserűen érzékeli saját, választott és intézményi elöljáróinak cinkos együttműködését a román hatalommal. Az elmúlt 15 év alatt a székely társadalom kimaradt a helyi politikai csatározásokból. Emiatt a mai székelyföldi politikai elit kontraszelektált, képtelen a legcsekélyebb közösségi érdekérvényesítés megfogalmazására és kivitelezésére. Következésképpen megoldást csakis az ezeket ellensúlyozni képes, közösségi önrendelkezés, annak az SZNT által választott formája, a területi autonómia adhat megoldást, szögezte le Borsos Géza, az SZNT alelnöke.. /Borsos Géza, az SZNT alelnöke: Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és „egységes érdekképviselet”. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./
2005. július 2.
Napvilágot látott a marosvásárhelyi Csata Ernő első verseskönyve /Fájó öröm, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/. Nagyobbrészt közösségi fogantatású versek ezek, gyakran a nemzetféltés késztette írásra Csatát, de a kötetben a szerelem és az életöröm is kellő teret kap. A kiadvány értékét növeli Borsos Géza két tucatnyi tusrajza. /(nk): Fájó öröm. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./
